A féltékenység két extrém, ámde szintén létező megjelenési formájáról lesz szó. Mi van akkor, ha valaki nem alaptalanul féltékeny, hiszen a párja valóban félrelépett már? És mit „gyógyíthat” a féltékenység?
Vannak nagyon reális féltékenységre okot adó helyzetek. Ilyen, ha valakit megcsaltak már. Kérdés persze az, hogy pusztán a féltékenységgel kioldható-e a társ félrelépési vágya. Nem hiszem. Ha notórius félrelépő, akkor a féltékenykedés aligha hoz eredményt, ha meg egyszeri eset volt a ballépés, akkor feleslegesen provokáljuk a féltékenységgel, felszaggatva a régi sebeket mindkét félnél. Előrelépést a megbocsátás, a bizalom újra építése hozhat, már ha ebbe mindkét félnek igénye van.
A sorozatos félrelépések esetén átgondolandó, hogy van-e erőnk, önbizalmunk kilépni a kapcsolatból esélyt adva egy harmonikus új párkapcsolat létrejöttének. A sorozatos félrelépések már a kihűlt érzelmekről tanúskodnak, innen már csak kemény erőfeszítések árán lehet a párkapcsolatból boldog viszonyt kialakítani, mindkét fél kitartó munkája által. Ha erre nincs meg az összefogás, marad a tűrés, a mártírság, vagy a szakítás. Kinek-kinek az önbizalmi szintjéhez mérten kell megadni a választ. Egy biztos: a féltékenység csak elindítja azt a lavinát, ami elkerülhetetlenné teszi az önbizalom fejlesztését, bármelyik döntést is hozzuk meg a kapcsolat sorsát illetően.
A másik, kevésbé gyakori viszont sokkal súlyosabb féltékenységi helyzet, ha valaki mag a lépett félre, de a bűntudatát és a tettét leplezendő a társára tereli a gyanút. Macerálja, kérdezgeti, és annyira belelovalja magát a szerepbe, hogy már el is felejti, hogy igazából ő a bűnös, csak kényelmesebb a másikba keresni a hibát. Ez egy kemény játék, amiben a kapcsolat biztos kudarcra van ítélve. Akinek az önzése ekkora méretűre duzzadt, hogy képes a társát vádolni a maga által elkövetett bűnnel, nem valószínű, hogy tud és akar boldog kapcsolatban élni több. A meggyanúsított fél pedig pláne menekül a hazugsághadjárat elöl.
Tehát akkor mit is „gyógyít” a féltékenység? Megvéd attól, hogy megváltozzam, hogy jobban megismerjem önmagam és elkezdjek dolgozni a „nemszeretem” részeim korrekcióján. Érzelmi leg elszigetel a társamtól, és ha nehéz intim közelségben lennem vele ezt megoldja. Egy darabig biztosítja a szeretetéhségemet, mert kikövetelhetem a magamét. Sajnálatra méltóvá tesz, mindenki láthatja, hogy velem, hogy bánnak…
Óriási előnye is lehet! Ugyanis sokan akkor térnek igazán észre, amikor belátják, hogy elveszíthető az eddig stabilnak tűnő, langyos vizes boldogságuk. Ilyenkor buzgó pedálozásba fognak, és beleadnak mindent, amit az elmúlt időszakban elfelejtettet. Ha elég ügyesek, még magasabb szintre is tudják emelni a kapcsolatot és akkor valóban nyereség származik a szorult helyzetből. Tényleg gyógyír J
Mit jelez a féltékenység? Azt, hogy komoly önbizalomhiányom van, hogy nem szeretem magam és úgy vélem, hogy mások által sem vagyok szerethető. Tovább á azt, hogy ez a folyamat belőlem fakad, tehát nem megoldás a „bűnös” társ elüldözése, mert a következő pár is ugyanilyen „fajta” lesz. Egyedül az önbecsülés megerősítése a gyógyír!
Mindig olyat fogsz ki, aki féltékeny rád? Látszólag a megoldás nem benned rejlik, vagy mégis? Ha lenne elég önbizalmad, nem vonzanál be olyat, akinek nincs és féltékeny… Igazából mindegy, hogy a féltékenység melyik „oldalán állsz”, a gyökere ugyanoda vezet. Legyél magabiztosabb, kerülj tisztába az értékeiddel, és fogsz olyan társat találni, akivel kerek egészet alkothatsz, aki megbecsül és szeret.
