Az Oroszlánok általában megosztó személyiségek: vagy nagy megbecsülésnek örvendenek, vagy irigységet váltanak ki. Egyikről sem feltétlenül tehetnek. Sok mindenben valóban ő az állatöv „leg”-je. Például az Oroszlán-személyiséghez kötődik a legtöbb hamis sztereotípia, hiszen a Királyt úgy igazán kevesen ismerhetik, a többiek meg beérik a féligazságokkal. Egészen mostanáig! A következő 3 percben utánajárunk a hét tipikus félreértés-gócnak, amely az Oroszlánt érinti (sújtja). Ha te is tudsz ilyet, de a felsorolásból kimaradt, írd meg a hozzászólások között!
„Egoista”
Mivel sok dolga van az önbizalommal, szánd időt arra, hogy magával foglalkozzon. Az a dolga, hogy tökéletesítse önmagát. Ezért van szüksége az őt körülvevő társaság visszajelzéseire. A nárcisztikus, énközpontú fellépés azonban nagyon is törékeny önbizalmat takar. Ezért muszáj viszonylag sokat foglalkozni önmagával, és ezért láthatják önhittnek, túlságosan magabiztosnak és rendíthetetlen önbizalommal megáldottnak.
„Makacs”
Nem, csak ragaszkodik a mítoszához, ahhoz az idealisztikus képhez, hogy a Világ Szép és nincs más dolgunk, mint beleélni magunkat ebbe a boldogságba. A tapasztalatok bár ideig-óráig eltántorítják ettől a belső világtól, azonban újra és újra felidéződik benne ez az érzet, hiszen Oroszlánként ezzel a belső világképpel született. Ha pedig feltétlenül el kell engednie az elképzelését, akkor mérhetetlenül csalódott, sértődött és sarkosan gondolkodó lesz.
„Nagy a szabadságigénye”
Avagy zabolátlan és korlátozhatatlan. A szabadság-szeretete onnan ered, hogy a királyt mégsem illik csak úgy korlátok közé szorítani. Emögött a személyiségvonások mélyén az húzódik meg, hogy minél egyénibb lehet, annál jobban érzi magát, annál jobban érzékeli önmagát. Az átlagostól eltérőt pedig függetlennek, szabadnak tituláljuk. Voltaképp tehát inkább az egyediségét igyekszik hangsúlyozni az Oroszlán, amikor kreatív énjét remekül használva felülírja a szabályokat. Őt a szabályok még csak a megismerés szintjén sem érintik. Ő maga a Szabály, de csak mások számára…
„Tökéletesen elvan egyedül, hiszen annyira énközpontú!”
Az Oroszlán igazán szív-központú ember: vágyik rá, hogy szeressék, de arra is, hogy szerethessen. Magányosan élni számára éppoly lehangoló, mint az állatkertben a ketrec mélyén gubbasztó nagymacska látványa. A társ(aság) több szempontból is elengedhetetlen számára: a megerősítő pozitív visszajelzések, önmaga megmutatása és a szeretet-áramlás élménye miatt is. Az egyetlen jegy, aki „tükör” nélkül igazán elveszettnek érzi magát, a Mérleget is meghazudtoló tudatossággal keres kapcsolódási lehetőséget, hogy a magányt elkerülhesse.
„Büszke”
Nem tehet róla, de azzal az érzéssel született, hogy ő a világ közepe, és ösztönösen őrzi is ezt az érzést. Nincs emögött semmiféle felsőbbrendűségi érzés, semmiféle póz. Ő azt játssza, ami tényleg belőle fakad: ő a Csoda. Végül is mi többiek is ugyanilyenek vagyunk, csak már elfeledkeztünk róla. Ő viszont nem. Amit tehát mi büszkeségnek vélünk, az voltaképpen egy zsigeri „oké vagyok és ezt meg is mutatom”-érzet. Ráadásul –kedves Szüzek és Bakok!- anélkül, hogy bármit tett volna érte. Ő csak úgy alapvetően rendben van. Kicsit néha persze rá is játszik, de ez megbocsátható, nem? 🙂
„Uralkodik”
Nem feltétlen, csak szereti, ha elismerik, visszaigazolják és felnéznek rá. Ha megkapja azt az érzést, hogy „fontos vagyok neki”, akkor együttműködő kezes báránnyá változik. Persze azt az érzetet a nap 24 órájában fenn kell tudni tartani, különben felhívja magára a figyelmet, azaz befolyásol, irányít és dirigál. De ennek nem az a célja, hogy lenyomja a másikat, hanem hogy érezze az egyediségét.
„Nem fél (a visszautasítástól)”
Valóban bátrabbak, de legfőképpen optimistábbak. Hisznek magunkban és az erejükben, ezért valóban kevesebb kudarccal kell szembenézniük, ami viszont jó alap arra, hogy félelem-mentesen éljenek. Meg jó színészek is! 🙂
