Vendégposzt következik mégpedig az online-társkeresés szakértőjétől, a Rátalálsz.hu szerzőjétől.
Mi nők azt hihetnénk, hogy a társkereső portálokon csak mi rettegünk attól, hogy esetleg visszautasításban lesz részünk. Sokunk úgy véli, hogy a férfiakat ez egyáltalán nem is érdekli csak megállás nélkül kattintgatnak egy-egy potenciális partnerjelöltre. Pedig csakúgy, mint mi nők a férfiak is félnek a csalódástól és legszívesebben elkerülnék a fájdalmat és a visszautasítást. Sok srác annak érdekében, hogy kivédje ezeket a fájdalmakat inkább nem is ismerkedik, elzárkózik a lehetőségektől, fél kapcsolatot teremteni, mindezt teszi azért, hogy nehogy visszautasítsák.
Pedig, ha logikusan belegondolunk, akár az erősebbik nemről, akár nőkről van szó, azzal, hogy kizárjuk az életünkből a lehetőségeket, tulajdonképpen a tapasztalatszerzéstől is megfosztjuk magunkat. Ennek következményeképpen pedig nem valószínű, hogy túl hamar párra találunk. Az Internet fejlődésének és az online társkeresőknek köszönhetőn azonban akár kicsiben is elkezdhetjük a párkeresést. Csak meg kell békélnünk a tudattal: biztos lesz, aki kikosaraz, de olyan is, akinek éppen mi vagyunk a jackpot.
Emellett fontos az is, hogy megtanuljuk – férfiként is – hogy a visszautasítás abszolút nem káros. Sőt, személyiségépítő tulajdonságokkal bír, emellett növeli stressz tűrők képességünket illetve segíthet rávilágítani az alapvető hibáinkra. A visszautasítást általában csak magunknak köszönhetjük, hiszen valamilyen hiba csúszik a gépezetbe, ami nagy általánosságban szorongásunknak tudható be. Ilyenkor érdemes feltenni magunknak a kérdést: mitől is félünk? Mi a szorongásunk tárgya?
A probléma ott kezdődik, hogy mi magunk kreáljuk azokat. Ha jól belegondolunk abban nincsen semmi szégyellni való, ha valaki visszautasít minket, hiszen ez az élet rendje, nem működhet mindenkivel a kémia. Bár az online térben éppen ezért nehezebb egy kicsit, hiszen nincs meg az a bizonyos első benyomás, de a levélváltások könnyedén segíthetnek abban, hogy egyáltalán szimpatikusnak találjuk-e a másik felet.
Ahhoz, hogy sikeresen ismerkedjünk a neten, fontos, hogy képben legyünk magunkkal. Ismernünk kell saját erősségeinket és gyengeségeinket és meg kell próbálnunk ezt úgy átadni, hogy ne tűnjünk se önelégültnek se pedig kisebbségi komplexusban szenvedőnek. Meg kell próbálnunk legyőzni a félelmeinket és merészen belevágni, hiszen ez az egyetlen lehetőségünk arra, hogy megtaláljuk az igazit.
A közhiedelemmel ellentétben például a pasikat sokkal mélyebben érinti egy-egy visszautasítás, mint minket, nőket, ugyanis ilyenkor úgy érzik megsértették őket a férfiasságukban. Azonban, ha logikusan szemléljük, a dolgokat azt vehetjük észre, hogy ha kevés esélyt adunk magunknak az ismerkedésre, akkor arányaiban bizony több visszautasításban is lesz részünk.
A legjobb az, ha szépen elfogadjuk, hogy visszautasításban bizony lesz még részünk, csalódni is fogunk, de ezek a tapasztalatok csak megerősítenek minket. Ilyenkor egyszerűbb, ha csupán legyintesz egyet, hamar továbblépsz és már a következő randira gondolsz. Az önsajnálat semmire sem vezet, ráadásul mind a pasik, mind pedig mi nők sokkal jobban szeretjük, ha az a valaki, akit kiszemeltünk magabiztosságot sugároz. Soha ne adjuk fel és igyekezzünk kapcsolatokat teremteni, hiszen ki tudja talán éppen a következő levél küldője lesz életünk párja. Ezért gyorsan felejtsük el az önsajnálatot és újult erővel vágjunk bele a társkeresésbe.
Segítesz, ha elmondod a véleményed a cikkről itt vagy a Facebook-on! Köszi 😉
