„Az individualizáció folyamata az, amikor az ember önmagává válik.”
Fenséges nap a mai, sorozatunk újabb állomásán az állatöv királyához kerülünk közelebb.
A királyság alapjai
Mindenki, aki e jegy érintettje (azaz valamely bolygója itt leledzik) egy saját, nagyszabású történettel, egy mesével, vagy egy eposszal érkezik az Életbe, és ebben a sztoriban ő maga a főhős. Ettől kezdve pedig ehhez méltóan kell viselkednie, a környezetének pedig el kell fogadnia, hogy miután a dramaturgiában a főhős pozíciója már foglalt, ők már csak más (mellék) szereplők lehetnek, legjobb esetben pedig a társszerzői pozíció jöhet össze. Nézzük miből is áll a dráma! Egy idealista, romantikus világba csöppenünk, Oroszlánéknál mindig van egy nagyszabású csuda szép elképzelés az Életről, amit persze nem szívesen ír felül még a tapasztalati birtokában sem. Ha például nem értékeli kellőképpen a párja, vagy netán elhagyja, attól fogva azt a bizonyos típust, aki ezt művelte vele messze elkerüli és megbélyegzi.
Egyszer volt, hol nem volt…
Az a király/királynő, aki párkeresésre indult, ám az önbizalma nem volt rendben. Ezt azonban felvállalni véletlenül sem szerette volna (még önmaga előtt sem), így mindenféle figyelemelterelő hadjáratokba kezdett: lehengerlően udvarolt, jelöltjét elhalmozta egyedi és stílusos ajándékokkal, és alig várta, hogy elérje az eredményt: megszerezze a zsákmányt, akit kiszemelt magának azzal a céllal, hogy elismerje őt. Magával ragadó rajongásának nem is tudtak ellenállni…Tehát sikerhez nem fér kétség és az ebbéli tapasztalatok elegendők az önbizalomhiány kompenzálására. Ez a vadász stratégia biztosan nem tudatosul, de mozgatórugóként a háttérben hat…
A meséből itt kilépünk, mert a fejlődés első állomását, azaz azt az alapesetet vesszük szemügyre, amibe nagyon sok Oroszlán meg is reked, ugyanis nem annyira fejlődésre motiváló a helyzet, hogy mindenképp vállalni kelljen az előrelépés fáradalmait. Milyen tehát az Oroszlán párkapcsolati hozzáállása? Ő az, aki a Szerelembe szerelmes, és csak nagy megeröltetés árán van el egyedül, társ nélkül, mert a szeretetigénye komoly csorbát szenved ilyenkor. Alapszinten e jegy szülöttei a legkiválóbb érzékkel mutatják magukat tökéletesnek (néha –elegendő megerősítés esetén-még önmaguk is elhiszik ezt). Azt érzeteti már a kiscica szintű szülött is, hogy vele lenni jutalom, mindet megtesz, hogy tetsszen. Óriási szeretetigény leledzik benne és semmit sem szeret jobban, mint adni: érzelmet, élményt, ajándékot tényleg számolatlanul. Még szerényebb anyagi lehetőség mellett is olyan ez a kapcsolat, mint a hollywoodi álompárokról terjedő love-story. Minden szép és jó, mindenki remekül érzi magát. Mégis minek kellene innen továbblépni?!
A kifelé mutatott párkapcsolati kép eltakar azonban néhány bosszantó részletet például azt, hogy az Oroszlán ki nem állhatja a mindennapi élet maceráit: a házimunkát, a rutinfeladatokat, a nyűgös kötelezettségeket. Ezekben –lássuk be- semmi egyedi nincs, azaz nem a fogára való. Bosszantja, untatja, alantasnak érzi, tehát másra bízza. Hopp, ez itt egy fejlődési lehetőség! Válassz magadnak egy olyan feladatot, ami a hétköznapokkal kapcsolatos és nehezedre esik. Kezdd el csinálni, és ajándékozd meg magad ez első néhány alkalommal, nehogy elmenjen tőle a kedved! Aztán meglátod, nem is olyan vészes, a párkapcsolati-alkalmasságod pedig óriásit nőtt! Meglátod, a hozzád méltó dolgokra sem fog kevesebb időd jutni, viszont a presztizsed a párod szemében nagyot nőtt!
Aztán itt van a sértődés negatív visszajelzés esetén. Tudjuk, egy igazi Oroszlán a másoknál szerzett fekete pontjait pazar ajándékokkal szokta eltűntetni. Ha hibázott és folt került a becsületére nekiáll udvarolni, adni. Van, akinél ez azonban nem jön be. Először biztosan menni fog, de ha már látszik az összefüggés kár lesz annyit beruházni az ajándékra, ami nem éri el majd a célját. A bocsánatkérés lehet spontánabb és őszintébb is….
Nem is hinnénk, hogy e jegy szülöttei félnek leginkább attól, hogy nem szeretik őket és egyedül maradnak. Semmi értelme ugyanis királynak lenni egy néptelen birodalomban. Alattvalók kellenek és alapszinten a Társ a legalkalmasabb erre a szerepre, hiszen önzetlenül, hosszútávon és hivatásszerűen együttműködik. Sokszor látunk (jellemzően föld jegyű) szolid, szorgos társat az Oroszlán mellett, aki teszi a dolgát és örül, hogy részesülhet a dicsőségből, amit önmaga sosem érne el (megjegyzem ebben a helyzetben a társ önbizalma sincs a csúcson). Alaphelyzetben ugyanis az Oroszlán megcáfolhatatlanul hiszi, hogy ő a főnök és nem is lehetne ez másképp. Egyszerűen elképzelhetetlen az egyenrangúság számára, mert nem fér bele abba a bizonyos forgatókönyvbe. Persze azért arra is ügyelni kell, hogy büszke lehessen a választottjára, mert akárki mégsem lehet mellette. Igyekszik úgy választani, hogy a társ abban legyen erősebb, amiben nem jelent konkurenciát pl. nem fontos neki a karrier, vagy nincs annyi pénze stb. Egyszerűen nem tudja megosztani a főszerepet mással. Önző lenne? Nem, nem akar ő kiszúrni senkivel, magával sem.
Erről a szintről azt tud elrugaszkodni, aki belátja: neki is fejlődni kell. És elkezdi keresni saját magát a forgatókönyve sorai mögött.”Ki is vagyok én, milyen az én birodalmam? Valóban egy egyszereplős drámában akarok játszani?” Ez a kérdés párkapcsolatban élőknél is nyugodtan feltehető! Két dolog segít nagyon drasztikusan kikeveredni ebből a helyzetből: az önirónia és a rugalmasság. Az Oroszlán ellenpólusa a Vízöntő, aki az udvari bolond szerepét tölti be a birodalomba, azaz tükröt tart: „Ismerd meg magad és röhögj egy nagyot. Főleg a hibáidon!” Ez az az üzenet, ami segít. A rugalmasság pedig a dominanciát oldja és jótékonyan hat a társ elégedettségérzetére is. Az alkalmazkodás nem jelent önfeladást, csak a másik fél igényeinek respektjét mutatja. Nagy népszerűségre lehet szert tenni általa!
Jó hír: az Oroszlán ösztönösen azon vagy, hogy különlegessé, mágikussá tegye a kapcsolatot. Olyanná, mint ő maga. Hűséges típus (szilárd jegy). Ha szerelmes (márpedig az számára létfontosságú), akkor a legnagyobb áldozattól sem riad vissza a kapcsolatért. Amennyiben viszont csalódik, akkor a kapcsolatból csak a számára értékes réteget használja ki.
Oroszlán-csapda: a kapcsolati azért bonyolultak, mert eszméi igen nagyszabásúak és a realitástól távol esnek. Két eset lehetséges: túlidealizál vagy nagyon alul választ. Mindkettőben elég rosszul érzi magát, amikor a hétköznapok szembesítik a döntésével. Ilyenkor sajnos magában A Szerelemben (is) csalódik.
A másik csapda, ha azt érzi: a társa felér hozzá vagy túl is nő rajta. Ilyenkor elkezdi nyirbálni másik mozgásterét, szeélyiségét, mert veszélyben érzi magát. Nagyon meg tud vadulni ilyenkor.
Ifjonc
A cím a párkapcsolati fejlődés középső szintjét takarja. Kezdjük egy meghökkentő ténnyel. Nem is hinnénk, mennyi Oroszlán nő föl apa nélkül, vagy mélyen sérült apaképpel. Ez a helyzet azt a feladatot hordozza számukra, hogy meg kell találni a Belső Apát, aki korrigálni tudja a hierarcikus viszonyokról alkotott képet, segít elfogadni a hatalmat, mint alapvető és folyamatosan jelen lévő élethelyzetet. Csak ezen az úton keresztül válik párkapcsolat-orientált jeggyé, ugyanis egészen idáig vagy magát tartja gurunak, vagy a társban keresi a vezetőt. Mindkettő egyenlőtlen, terhelt és hosszútávon végzetes párkapcsolati helyzetet teremt. Királyi jegyünk nem épp tipikus párkapcsolati jegy (meg egyébként sem tipikus!), tudatosítania kell, hogy nem csak ő maga van a színpadon. Ami egy Mérlegnek vagy Halaknak annyira magától értetődő, számára tanulási folyamat eredménye. Ezért munkát, időt és türelmet igényel. De megéri! És valószinüleg élete során minden Oroszlán el is jut idáig, mert nagy szükség van rá, hogy szeressék! Rá kell jönnie, hogy ha királynővé vagy királlyá emeli maga mellé a társát, azzal mindketten nyernek.
Nehéz azonban e szintről is továbblépés. A kulcs abban rejlik, hogy elfogadja a tanácsokat, amelyek tiszteletreméltó személyekről és az ő érdekében adatnak. Ráérezzen, hogy néha jobb kapni, mint adni…Egyik jegyet sem könnyű megváltoztatni, az Oroszlán pedig pláne ellenáll. Így hát marad az önkéntesség…Tudatos törekvés a bölcs királyi szerep elnyerésére. A cikk elején található idézet egy híres Oroszlán-szülöttől, C.G. Jungtól származik, aki remekül ráérzett e jegy céljára: kialakulni!
E jegy testi szerve a szív, ezért nagyon fontos, hogy mit diktál a szív. A szív ritmusa szerint élni kötelesség, ha nem teszi ezt, az Oroszlán szívbetegséggel reagál. Innen (is) származik tehát a szeretet-igény és a sugárzás, ragyogás és adás természetes jelensége a jegy személyiségében. Mégiscsak egy gyönyörű időszak, a nyár veleje zajlik épp, amikor egy Oroszlánra életében először mosolyodik rá a Nap!
Csúcsélmény
Avagy a kiscicából az ifjoncon át a csúcsragadozóig, de már korántsem a vadászatról van szó ezen a szinten! Az Oroszlán, aki elég bátor útra kelni, eljut önmagához. A párkapcsolati görbe tetejéről kitekintve az Oroszlán harmonikus kapcsolata úgy néz ki, hogy párját önmaga mellé emelve büszkén „viseli”. Tudja, hogy nélküle a saját sikerei is halványabbak lennének. Ráérez, hogy a kölcsönös tisztelet értékesebbé, nem pedig unalmasabbá teszi a kapcsolatot. Kreatív energiáit mozgósítva állandóan izzásban tartja a szerelemet, mindkettejük legnagyobb megelégedésére. Folyamatosan ontja magával ragadó szeretetenergiáját, A középponti szerepet már nem az önbizalomhiánya, hanem sokkal inkább odaadás iránti vágya motiválja. Kevesebb időt szentel magának, kilép a hatalmi játszmáiból és a Közös Birodalom érdekeit képviseli ellenállhatatlan stílusával. Olyan színt és energiát tölt a kapcsolatba, ami mindkét fél megelégedését szolgálja. Ha jól bánnak vele szerelme kikezdhetetlen, ha pedig bántás éri a rá jellemző arisztokratikus eleganciával lép túl rajta, hisz a legfontosabb mégiscsak a Szerelem! Csak már másképp… 🙂
