Csemegék a horoszkópban
Rendszeres olvasóimnak bizonyára feltűnt, hogy az elmúlt bő két évben egyetlen szót sem ejtettem olyan horoszkóp-tartozékokról, amelyeket más asztrológusok előszeretettel használnak. Ide tartoznak a felszálló és leszálló holdcsomók, az érzékeny pontok, előző életek vagy az állócsillagok is. Nos, mindenkit megnyugtatok: én is tudok a létezésükről, tanultam róluk és a holdcsomók hatását még védikus asztrológiai szempontból is képes vagyok elemezni. Ámde nem teszem. A „miért”-ről – némi filozófiai körítéssel – fogok értekezni.Az asztrológia tanulmányozása nagyon becsapós dolog. Első ránézésre nem tűnik bonyolultnak a 7+3 bolygó a tizenkét jegy és a tizenkét életterület, na meg ezek fényszög kapcsolatai. Többnyire eszünkbe jut egy-két dolog a jegyek alapvető jellemzőiről, a bolygók tulajdonságairól, az életterületek meg magukért beszélnek. Szóval már csak egy kis szintetizáló készség hiányzik és összeáll a puzzle. Aztán amint elmerülünk a horoszkópban kiderül, hogy mennyiféle összefüggés, lehetőség, analógia és mélység tárul elénk. Annyi, hogy egy-egy horoszkóp kifejtése egy életen át tart, és jó, ha épp azt tudjuk látni belőle, amire aktuálisan kíváncsiak vagyunk, és az előttünk álló feladat miatt szükségünk van rá. (A belebonyolódástól és a menthetetlen eltévelyedéstől egyedül csak a tapasztalat ment meg, írom ezt bíztatásul mindazoknak, akik komolyabb tanulásra adták a fejüket és egy év elteltével úgy érzik, hogy kevesebbet tudnak, mint amikor még a női magazinok utolsó oldalát tanulmányozták. Az elbizonytalanodás természetes velejárója a tanulási folyamatnak.)
Az én olvasatomban az asztrológia akkor valódi segítség az életünkben, ha gyakorlatias és megvalósítható tanácsokat tudunk kiolvasni a képletből. A horoszkópnak nagyon sok szintje van, a szintek pedig az értelmező felkészültségének megfelelően nyílnak meg. Az elemzés azonban két személyes feladat: az asztrológus mellett részt vesz benne a hallgató is, akinek szintén van egy tudatszintje, és akkor jó az elemzés, akkor érzi a hallgató, hogy „betalált”, ha az ő szintjén, az ő nyelvén kapja meg a választ.
Álláspontom szerint jelenleg a világ a durva anyag szintjén rezeg (Káli juga-korszakban élünk), ennek a szinten a tudata a bolygók és állatövi jegyeknek felelnek meg, ezek ugyanis a legmarkánsabb jelzőrendszerek a horoszkópban. Az igaz, hogy nem vagyunk egyformák és vannak, akik kifinomultabb érzékelőkkel rezonálnak a saját belső és a külvilág történéseire, de nem ez a jellemző. Épp ezért a holdcsomók, állócsillagok, érzékeny pontok és előző életek fejtegetése számomra nem reális segítség az elemzés készítésekor. Nem tartunk ott, hogy ezekkel a finom energiákkal tudnánk mit kezdeni. Emlegetni őket a divat kedvéért pedig teljesen értelmetlen. Lelkes kezdőként én is úgy voltam vele, hogy a több az jobb, és az összes tanulmányaimban szereplő elem segítségével akartam összehozni az elemzést. Aztán hamarosan kiderült, hogy ez engem, de az elemzés alanyát is csak megzavarja. Az utóbbi években „csak” a bolygók, háza, és jegyek összefüggéseit vizsgálom, ezeket viszont alaposan és mélyen, és azt látom a visszajelzésekből, hogy ez is pont elég részletes választ ad. Sőt! Bőséges útravalót és fejtörést ad a kirajzolódó kép így is. Szívesen beszélgetek bárkivel az állócsillagairól és az előző életeiről is, ha úgy látom, hogy tud majd az információval mit kezdeni, hasznára válik, építkezik belőle és nem okoz kizökkenést, gátat benne mindaz, amire rátekinthet önmagából. Van, aki kész ezekre az információkra és van, aki nem. Hogy ki hol tart, az a horoszkópja nem árulja el, csak személyes kontaktus során mérhető fel reálisan, hogy a tudatosság-éberség milyen fokban van jelen az adott személyiségben, a horoszkóp erről nem tud útmutatást adni. ( Mint ahogy nem jelzi az életkort és a nemet sem…)
Nem szeretnék felelőtlen és trendi lenni azzal, hogy előző életi felderítő akciót hirdetek. Bár lenne rá igény és tehetségem is. Tucatnyi irodalma van a horoszkóp kiegészítő elemeinek a sötét Hold hatásától kezdve a szerencse vagy épp halál (!) pontig, de ezek elemezgetését meghagyom a kollégáknak. Többen kerestek már meg azzal, hogy valamikor valaki emlegetett valami rossz behatást, amin azóta is morfondíroznak… Te örülnél neki, ha azzal ijesztgetnélek, hogy a legrosszabbnak vélt állócsillag-együttes pl. a Pleyádok vagy akár az Algol befolyásos ponton áll a horoszkópodban…? Sajnos a különleges elemek hatásairól vajmi keveset tudunk, több körülöttük a találgatás, mint a tényleges tapasztalat. Az asztrológia sok ezer évvel ezelőtti aranykorában ismert volt a különleges elemekről szóló tudás, e hagyomány azonban elveszett, és azóta is tart a rekonstrukció, azaz a megbízható tapasztalatok összegyűjtése folyik. Ezért szűkszavúak a könyvek is. A véleményem az, hogy nem véletlenül veszett el ez a tudás a könyvtárpusztítások nyomán. Nincs most erre szükség, mert devalválódott a tudat az aranykorhoz képest. Szellemi óvodások vagyunk, akikben a nyitottság meg van az „egyetemi tananyag” meghallgatása iránt, de elsajátítani azt még nem vagyunk képesek. A Vízöntő kor fogékonysága felderíti a hagyomány mélyebb rétegeit is, de nem a Vízöntő a Tudás jegye, hanem a Bak, ami pedig még jócskán odébb van…
A magam részéről továbbra is arra törekszem, hogy praktikusan és életszagúan használjuk az asztrológiát, aki pedig úgy érzi, hogy az általa ismert elemzések minden árnyalatát már kimerítette, szóljon, és megyünk egy szinttel odébb. Meggyőzhető vagyok a csemegézésről, de készüljön fel, aki győzködni szeretne, a Skorpió Merkúrom és az aszcendensemen álló Szaturnusz komoly ellenfél! 😉
