Azok a fránya statisztikák azt mutatják, hogy a szabadságok idején megy tönkre egy csomó párkapcsolat. Miért van ez így?
Ha már elmúltál húsz éves és dolgozol, akkor nagyon jól tudod, hogy az Élet a hétköznapokról szól. A hétköznapok meg a rutinról: felkelés, munka, otthoni teendők, lefekvés. Ez a modernkori rabszolgaság: látszólag szabadok vagyunk, igazából pedig nem eléggé. A sok rohanás meg idegeskedés közepette pedig elfelejtjük ápolni a tüzet, ami a párkapcsolatot életben tartja, és mire észbe kapunk elalszik… Remek szerelem-táplálási lehetőséget kínálnak az ünnepek, a hétvégék és a közös szabadidő, csakhogy ezek is általában be vannak előre táblázva. És amikor végre eljön az Ünnep már semmi kedvünk az egészhez, „örülünk, hogy élünk”, és rosszabb esetben arra is ráébredünk, hogy aki mellett élünk (vagyis aki mellett naponta elrohanunk), az nem az az ember, akire igazán vágyunk. Napi két-három (!) órában ugyanis egész jól el lehet lenni vele, mindenki csinálja a dolgát, de ha hirtelen ránk szakad a 24 órás együttlét, azzal már nem tudunk mit kezdeni. És akkor jönnek a kötözködések, a viták és a szakítások, pont ilyenkor, egyre több párnál. Az Ünnep tehát vízválasztó párkapcsolati szempontból is, egy teszt, egy szerelem-mérce. Ha jól választottál boldogan töltitek együtt a szabadnapokat, csupa örömteli programot szerveztek, és mindketten boldogan vetítek bele magatokat az együttlét örömébe, minden ízét alaposan megízlelve. Ilyen egy harmonikus párkapcsolat. Amint vége a Karácsonynak, máris bejelölitek a naptárba a következő együtt töltött hétvégét :-)! Aztán vannak a látszat párkapcsolatok: ők a család felé szépen szerepelnek, még a nyilvánosság háta mögött is elvannak, de már várják az első munkanapot. A legrosszabb eset pedig, akik a hétköznapokat is nehezen vészelik át, nemhogy még az Ünnepeket. Inkább bevállalunk még több munkát, túlórát, bármit, csak nehogy együtt kelljen töltenünk egy egész napot! Hűha! Akkor ennek a párkapcsolatnak van létjogosultsága, értelme??
Néhány tanács ahhoz, hogy fenn tudd tartani a hétköznapok rutinja közepette is a Szerelmet, és ti a fenti felsorolásban az első kategóriába tartozzatok, a boldog párok közé. Nincs semmi nagy titok benne, csak csinálni kell: sok beszélgetés (őszintén, odafigyelve és naponta), az ünnepek szertartásának megtartása (születésnap, évforduló, extrák) és sok közös élmény, ebből táplálkozik a kapcsolat. Ha nincs köztetek élő, eleven és aktív kommunikáció és szeretet-áramlás, ha nincs legalább heti egy közös program (még ha csak egy órás is az), akkor nem fektettek elég energiát a kapcsolatba és sanyarúbb időszakokban nem lesz honnan kivenni. Olyan ez, mint a bankbetét, a hitelfelvétel itt is korlátozott. És az sem ér, hogy az egyikőtök mindig a bank, a másik pedig az ügyfél :-).
