Akár örülhetnék is, hogy milyen jó kis témát ad ez a tény egész évre nekem, ámde nem így van. Szkeptikus vagyok.A vezetői női hetilapban publikáló kolléganőm egész könyvet szentel a jövőkép bemutatására a Vénusz jegyében, és bár a téma a lábam előtt hever, gyorsan lehűteném a kedélyeket a kizárólag rózsaszín jövőt illetően (amelyet nem Izing Kláránál olvastam, mert nem tanulmányoztam az írását).
Kezdjük onnan, hogy már a summerek –akik lerakták a nyugaton ismert asztrológiai rendszer alapjait, sőt az egész építményét, mi már csak tatarozgatjuk ezt a művet- is ismerték az évek bolygók fennhatósága alá történő besorolását. Ennek akkoriban jóval nagyobb jelentősége volt, mert a világszemlélet középpontjában nem az egyén, hanem a közösség állt. A közösség életét pedig két dolog befolyásolta asztrológiai szempontból: az uralkodó személyes horoszkópja illetve az az alapján látható kilátások; továbbá az éves bolygó-analógia. Sem igény, sem divat nem volt egészen a közelmúltig személyes horoszkópokat elemezni, hiszen nem volt akkor választási lehetősége az egyénnek, mint napjainkban. Az elmúlt száz év termése az, hogy kíváncsivá váltunk és a saját sorsunkat már nem isten, a társadalmi beidegződések vagy az évezredes szokások irányítják, hanem a saját kezünkbe vettük, annak minden felelősségével együtt… Az individualizációs folyamat betetőzésével tehát mostanra teljesen jelentőségét vesztette, hogy melyik bolygó jelképezi az adott évet, mert az egyéni horoszkópokban megmutatkozó személyes lehetősége bőven felülírják az adott bolygó hatását.
Ne higgye tehát senki, hogy idén rózsaszín szemüvegen keresztül nézheti a világot! 🙂 Persze reménykedni nem tilos!
A másik okom arra, hogy ne tulajdonítsak túl nagy jelentőséget a Vénusz évének pedig az, hogy a Vénusz gyorsan mozgó bolygó. Ez azt jelenti, hogy nagyjából a Nap sebességével halad végig a zodiákuson, néha ugyan megáll, vagy épp hátrál, de alapvetően gyorsan halad. A gyors bolygók (Merkúr, Nap, Hold. Mars, Vénusz) csak akkor jeleznek jelentős hatást, ha az egyéni horoszkóp valamely releváns pontjával kapcsolódnak, ezen kívül nem, hiszen az sem éljük meg különleges hatásként, hogy minden nap új nap kezdődik. A Vénusz tehát inkább a hangulatainkat, ezen belül is az érzelmeinket jelzi. Etekintetben azt mondhatjuk, hogy a 2011-es évben fokozott hangsúlyt kapnak majd az érzelmek: még inkább törekszünk a harmónia megtapasztalására, szeretjük a szépet (művészeteket, mindennapi apró figyelmességeket), igényünk lesz a Világban a jót észrevenni, megtapasztalni és élvezni. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármi, ami ezzel ellentétes lenne, az ne valósulhatna meg. A Vénusz idei „jelenléte” annyit jelent, hogy igény, vágy szintjén ezekre az értékekre leszünk nyitottabbak mindannyian, még az is, aki eddig nem tudott mit kezdeni a vénuszi energiákkal, a lengeséggel (ledérséggel), az érzelmi elköteleződéssel, a kifinomult ízléssel, a formák fontosságával és a nyugalommal.
A zodiákusban két jegy áll a Vénusz uralma alatt: a Bika és a Mérleg. A Vénusz szimbóluma a kör a kereszt felett a szellem diadalát jelképezi a föld fölött. Ez azt jelenti, hogy tovább kell lépnünk, nem szabad leragadnunk. Az állatövben a Bikától való továbblépést az Ikrek képviseli, ő inkább tud, megismer, mint megtapasztal, nem ragad le a Bika materiális, kézzel fogható, biztonságot kereső értékrendjénél. A Mérleget pedig a Skorpió követi, aki mélyebbre megy, nem elégszik meg a felszíni csillogás pompájával és a harmónia látszólagos fenntartásával, ő a gyökerekig ás, hogy átalakítsa a külsőségeket belső átéléssé.
Ez is csak egy átmenet tehát, annak viszont igen kellemes!
Mire jó akkor mégis a Vénusz éve? Arra mindenképp, hogy érezzük magunkat szerelem isten/nő/nek, szerencsésnek és kívánatosnak. És nem azért, mert a magazinban ezt írják, hanem, mert így van! 🙂
Idén tehát még több szerelem-inspirációt, párkapcsolat harmonizáló tippet és sok vidámságot fakasztó bejegyzést, videót ígérhetek. A többi már a Te vénuszodon múlik! :-)))
